Hőmérőzéses módszer

Mi az alaphőmérséklet?

Az alaphőmérséklet egy egészséges, nyugalomban lévő személy testhőmérséklete. A megfelelő pontosság elérése érdekében az alaphőmérsékletet minden reggel, azonos időben, közvetlenül felkelés után kell megmérni. Az alaphőmérséklet változása kapcsolatban áll a női ciklussal. Ha minden nap méri és ábrázolja az alaphőmérsékletét, az apró változásokat és mintázatokat is észlelheti. Az alaphőmérséklet ábrázolása, más egyéb információk mellett, segít megérteni és nyomon követni a menstruációs ciklust és az ovulációt. Körülbelül 1 nappal a peteérést követően a felszabaduló progeszteron az alaphőmérsékletet kb. 0,6 °C-kal megemeli. Az alaphőmérséklet mérését és a változások értelmezését „Basal Temperature Method”–nak (Hőmérőzésnek), azaz BMT-nek nevezik.

Az alaphőmérséklet ábrázolása

Az alaphőmérséklet rendszeres ábrázolásával megfigyelheti a hőmérséklet egymást követő menstruációs ciklusban bekövetkező változásait ill. mintázatait. A hőgörbét grafikonon célszerű vezetni. Normál ciklus esetén a legalább három hónapot át vezetett hőgörbe alapján általában megjósolható az ovuláció időpontja.

Az alaphőmérséklet pontos mérése

Ahhoz, hogy pontos eredményt kapjunk, minden reggel lehetőleg azonos időben, közvetlenül ébredés után mérjük meg a testhőmérsékletet. Mivel a mozgás megnövelheti az alaphőmérsékletet, ne kelljen fel az ágyból a mérés előtt. A hideg italok csökkentik a szájban mért hőt, a meleg italok, a mozgás és a dohányzás pedig megnövelik azt. Elektromos takaró vagy melegítőpárna használata szintén befolyásolhatja a mérést. Ha ilyet használ, ne változtassa a beállításokat a hőmérő mindennapos használatának időszakában.

A mért értékek lejegyzése

Használjon hőgörbe grafikont, amin az „1. nap” a menstruáció első napja. A grafikonra nyomtatott napok alá írja be a mérés dátumát. A menstruáció ideje alatt nem szükséges mérni az alaphőt (kivéve, ha nagyon rövid a ciklusa). Ezeket a napokat jelölje X-el. A hőmérsékletet a menstruáció végét követő első napon kezdje el feljegyezni. A hőmérséklet feljegyzéséhez az adott nap dátuma alatti oszlopban a hőmérsékletnek megfelelő sorba tegyen egy pontot.
A betegség, érzelmi problémák illetve alváshiány okozta hőmérséklet-emelkedéseket jelöljük meg. Az együttlétet az adott naphoz tartozó pont bekarikázásával jelölhetjük. Legalább három hónapon keresztül mérje és jegyezze le alaphőmérsékletét, így egy normális ciklus esetén megjósolhatja az ovuláció napját. Az alaphőmérsékelt gondos mérése segít az egyéni hőmérsékleti mintázatok megismerésében. Egyéb jelek, mint például a méhnyaknyák állagának megfigyelése segít meghatározni a peteérést megelőző termékeny napokat. A peteérés idejének meghatározása lehetővé teszi, hogy a szexuális aktust a termékeny napokra időzítsük, növelve ezzel a teherbe esés esélyét.
A hőgörbéket mutassa meg orvosának vagy családtervezési tanácsadójának, akik segítenek a grafikon helyes értelmezésében.

A női ciklus

A hőmérőzéses módszer alaposabb megértéséhez célszerű áttekinteni a női ciklus menetét.

A hormonok szerepe a peteérésben

A menstruációs ciklus elején az agyalapi mirigy FSH hormont bocsájt ki, mely felkészíti a petefészket a peteérésre. A petefészekben a hormon hatására növekedésnek indult egy vagy több tüsző egy másik hormont, ösztrogént bocsájt ki. Ennek hatására a méh nyálkahártyája megvastagszik, hogy felkészüljön a megtermékenyült petesejt fogadására és a méhnyak ún. termékeny nyákot termel. Ez a nyák javítja a spermiumok életfeltételeit a hüvelyben és megkönnyíti számukra a méh felé való haladást. A méhnyaknyák kezdetben ragacsos, majd a termékeny időszakban bővebbé és folyékonyabbá válik, végül a tojásfehérjéhez nagyon hasonló állagot ér el. Néha a nyák olyannyira vizessé válik, hogy már nem nyújtható, mint a tojásfehérje, de a nagyajkakon folyamatos síkosság vagy nedvesség érzetet okoz.

Mi a peteérés

A peteérés során a petefészekben a tüsző megreped, s kiszabadul belőle az érett petesejt, mely a petevezetők egyikén keresztül a méh felé halad. A terhesség létrejöttéhez a petesejt a petevezetőben a peteérést követő 24 órán belül meg kell, hogy termékenyítse egy spermium. A 24 óra eltelte után a petesejt elhal, és többé nem alkalmas a megtermékenyülésre.

Mi történik a peteérés után?

A peteérést követően a visszamaradt tüsző egy újabb hormont termel. A progeszteron megakadályozza, hogy további petesejtek érjenek meg, és fenntartja a méh nyálkahártyáját. Hatására megemelkedik az alaphőmérséklet és a méhnyaknyák elvékonyodik, „megszárad”. A progeszteron termelés a peteérést követően 14 napig tart. A progeszteron termelés megszűnésével a méhnyálkahártya vérzés kíséretében lelökődik, ezt nevezzük menstruációnak, és egy új ciklus veszi kezdetét.

Hogyan határozzuk meg a peteérés időpontját

Az alaphőmérséklet mindennapos mérésével és lejegyzésével a jellegzetes hőmérsékletemelkedés észrevehető. A peteérés valószínű időpontja a méhnyálkahártya termékennyé válását követő hőmérséklet esés napja vagy az első olyan nap, amikor a hőmérséklet megemelkedik. A grafikon rajzolásának célja az, hogy saját termékenységi mintázatának megfigyelése alapján az együttlétek időpontja tervezhető legyen. A digitális hőmérő egy egyszerűen használható eszköz, mely lehetővé teszi a peteérés környékén lezajló apró hőmérsékletváltozások észlelését.

Peteérés előtti és utáni alaphőmérsékelt (a szájban)

A peteérés előtti alaphőmérséklet általában 35,8 °C és 36,7 °C között alakul, de leggyakoribb a 36,3 °C és 36,5 °C közötti érték. Az ovulációt követően ez átlagosan 0,6 °C-kal megemelkedik, és ezen a szinten marad a következő menstruáció kezdetéig. A teherbeesés valószínűsége az ovulációt közvetlenül megelőző napon és az ovuláció napján a legmagasabb.

Egyéb hasznos információ

Az ovulációs hőmérőket elsősorban arra tervezték, hogy segítsenek meghatározni a peteérés idejét. Azonban a hőmérsékleti változások rendszeres feljegyzése pontosabb képet nyújt hormonális működéséről orvosának ill. tanácsadójának. A teherbeesési problémákkal küzdő párok számára általában azt javasolják, hogy tartózkodjanak a napi több, illetve az egymást követő napokon történő együttléttől, hogy fenntartsák a szükséges spermaszámot. A termékeny időszak a méhnyaknyák felszáradásáig vagy a hőmérséklet megemelkedéséig tart – amelyik később következik be. A hőmérsékletet minden nap fel kell jegyezni. Ha a terhesség létrejön az alaphőmérséklet hónapokon keresztül a megemelkedett szinten marad. Ha az alaphőmérséklet már 21 napja (legalább 7 nappal több ideje, mint általában) magasan van, az terhességet valószínűsít. Ha hat hónap alatt nem esik teherbe, forduljon orvoshoz. Ha azt gondolja, hogy terhes, keresse fel mielőbb orvosát.