Női termékenység
Az elhízás is okozhat meddőséget
Az elhízott nők körében gyakori a meddőség, ennek okait azonban nem sikerült feltárni, és valójában megfelelő kezelés sem létezik.
A Johns Hopkins-egyetem kutatói most egérkísérletek során arra a meglepő felfedezésre jutottak, hogy a már régóta első számú gyanúsítottnak tartott inzulinrezisztenciának nem sok köze van a 2. típusú diabéteszben, policisztás ovárium-szindrómában és metabolikus szindrómában szenvedő nők meddőségéhez.
A fentiek mind az elhízással kapcsolatos betegségek, amelyeknél a szervezet érzéketlen marad az inzulinnal szemben, és elveszíti képességét a vércukorszint szabályozására.
A Johns Hopkins kutatói szerint a valódi bűnös a petefészek és az agyalapi mirigy működési zavara. Eredményeikből kiderül, hogy az elhízottakra jellemző módon magas a vérben keringő inzulin szintje, és a keletkező rendellenes jelzések megszakítják a peteérést, és végső soron meddőséget okoznak.
Nem a periferális szövetekben kell kezelni az inzulinrezisztenciát, hanem a petefészekben és a hipofízisben – mondja a kutatás vezetője, dr. Sheng Wu, a tudósok eddig ugyanis az elhízással kapcsolatos meddőséget a vér inzulinszintjének csökkentésével kezelték.
Ugyanennek a kutatócsoportnak egy 2010-es vizsgálata során felfedezték, hogy a sovány egereknél az inzulinra nem érzékeny agyalapi mirigy az elhízottságnál tapasztalt, megemelkedett inzulinszintre érzékennyé vált. Amikor a kutatók kiütötték az elhízott egerek hipofízisében az inzulinreceptorokat, a termékenység részlegesen helyreállt, így bizonyítva, hogy a hipofízis hibás inzulinjelzése csak a történet egyik része.
A kutatások egyértelműen a petefészek felé mutattak, ahol a hibás inzulinjelzés túlzott tesztoszteron-termelést indít el, ami szintén megszakítja az ovulációt.
A legújabb vizsgálatnál a sovány egerek és a három hónapon át magas zsírtartalmú étrenddel felhizlalt egerek egyre nagyobb adagokban kaptak inzulint, hogy az elhízás, diabétesz és PCOS során tapasztalható magas inzulinszintet szimulálják. A sovány egereknél a petefészkek és a hipofízis érzéketlen maradt az alacsony dózisú hormonra, és csak magasabb dózisoknál reagált. Az elhízott egereknél magas volt az inzulinjelzés szintje a hipofízis és a petefészek sejtjeiben. Inzulininjekció hatására az elhízott egerek májában is izmaiban nagymértékben csökkent az inzulinválasz, azaz inzulinrezisztencia alakult ki. A petefészkek és a hipofízis azonban reagált az inzulinra, ami megerősítette azt a tényt, hogy az elhízott egereknél a szaporítószervekre nem jellemző a többi szervben tapasztalt inzulinrezisztencia.
A kutatók ekkor két jelzőfehérjére, az IRS-1-re és az IRS-2-re összpontosítottak, azt feltételezték, hogy az agyalapi mirigyben és a petefészkekben ezek az ingerület-átvivő fehérjét normális inzulinszint mellett szunnyadnak, ám magas szintnél aktiválódnak. Valóban azt tapasztalták, hogy az elhízott egerek hipofízisében nagyobb az IRS-2 jelző aktivitás, mint a sovány egereknél, míg az elhízott egerek petefészkében mindkét fehérje esetében fokozottabb volt az aktivitás.
A kutatócsoport jelenleg azt próbálja meghatározni, hogy ha kiütik az inzulinreceptorokat mind a petefészkekben, mind a hipofízisben, akkor helyreáll-e a magas inzulinszinttel rendelkező elhízott egerek termékenysége. [informed.hu]