Férfi termékenység
Az apai gének szerepe nagyobb lehet, mint eddig gondolták
Amerikai biológusok szerint az ondósejtekben olyan különleges módon csomagolt állapotban van jelen az örökítő anyag, hogy az nagyobb befolyással van a megtermékenyített petesejt fejlődésére, mint eddig hitték.
A Utahi Egyetem kutatói a Nature tudományos magazin online kiadásában tették közzé felfedezésüket (http://www.nature.com/nrm/).
Ismert, hogy az ondósejtekben a többi sejthez képest szorosabb "csomagolásban" van jelen a DNS-molekula. Ez segíti a küzdelmet, amely a megtermékenyítésért zajlik: a kisebb, gyorsabb sejt ér célba elsőként és juttathatja be genetikai állományát a petesejtbe.
Az előny azonban hátránnyá válik, amikor a szoros csomagolást a reprodukció érdekében ki kell bontani, azaz kiszabadítani az örökítőanyagot. Az ondósejten kívül minden más sejtben a DNS-t az úgynevezett hiszton fehérjék burkolják be, ami könnyű kicsomagolást tesz lehetővé. Az ondósejtben lévő DNS-molekulának azonban csak 4 százaléka körül van hiszton, túlnyomó részét, 96 százalékát a jóval sűrűbben elhelyezkedő, szinte áthatolhatatlan protamin fehérjék szerkezete veszi körül.
Brad Cairns és munkatársai megállapították, hogy a hisztonnal körülölelt 4 százalék nem véletlenszerűen adódik, hanem a lazább burok fontos génekhez kapcsolódik a megtermékenyítés utáni embrionális fejlődésben.
A kísérletekhez szükséges spermaminták a Utahi Egyetem termékenységi klinikájáról származtak. Ezekből elválasztották a hisztonokhoz kötött DNS-részleteket, majd meghatározták a génszakaszokat.
A kutatók szerint a felfedezés nyilvánvaló kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban is, hogy a DNS-molekula ondósejtben tapasztalható különleges "csomagolása" fontos tényezője a termékenységnek. A megállapítás újabb példa arra, hogy a nemzedékről nemzedékre átadott információnak csak egy része maga a DNS-molekula. [egeszsegkalauz.hu]